16 nagyon fura és bizarr szokás, amit a nők sosem mernének bevallani a férfiaknak
Titkos és megmagyarázhatatlan szokások, amit minden nő csinál, de legalábbis egyszer-kétszer biztos, hogy csinált már életében. És persze a gyöngéd, mindig friss és nőies képpel nem összeegyeztethető, hogy ezt bevallják a pasiknak. Persze összeköltözés során egy idő után kibújik a szög a zsákból, és egyre több fura szokásra derül fény.
Nincs ezekben semmi szégyellnivaló, higgyétek el hogy a férfiaknak is van jópár titkos, elhallgatott szokása, amiről nem szeretnék, hogy kiderüljön. Jól is van ez így, az utcán és társaságban mindenki úszkál a kis szerepében, otthon a négy fal között pedig viselkedhetünk úgy, ahogy tényleg akarunk, nem kell senkinek megfelelni, még magunknak se. 
Nos lányok, ti hány pontban ismertetek magatokra? Na, ne szépítsetek, tudjuk hogy mindegyikben! 
1. Nézzük magunkat a tükörben, amikor sírunk. Amikor valami szomorú, tragikus, felkavaró, vagy szívfacsaró dolog történik, és az arcunk úgy néz ki, mint egy felpuffadt nyers steakhús, a szemfestékünk az állunkra száradt, a maradék pedig a dekoltázsunkba folyik, addig bámuljuk saját magunkat a tükörben, amíg a torz arcunkon való csodálkozás elállítja a csapot. Instant problémamegoldás.
Nem mossuk ki a melltartóinkat. Ez pontosan olyan, mint a férfi vs. farmernadrág szituáció. Tiszta, amíg be nem bizonyosodik az ellenkezője.
Szemen szúrjuk magunkat különböző sminkeszközökkel. Szempillaspirál, szemfestékes ecset, szempillapödrő szerszám, bármi ami a közelünkbe kerül. A folyékony szemtus általában vagy a szemöldökünkig mászik, vagy belecseppen a szemünkbe. Minden fent említett szituációtól a könyökünkig feketék leszünk, és legalább 17 percig feldagadt, vörös szemekkel zokogunk.
4. Teljesen mindegy, hogy divatmajmok, vagy normál hölgyek vagyunk, ítélkezünk a férfiak felett a cipőjük és a körmeik alapján. Ha bármelyik koszos, gusztustalan, vagy nem karbantartott, akkor az illető kipontozódott.
A szőrtelenítés sürgősségéről komoly matematikával, rendkívül széleskörű faktorok alapján döntünk.
1. Járunk valakivel? Ha igen, akkor el tudjuk annyira terelni a figyelmét, hogy ne zavarják egy bébi sündisznó tüskéi?
2.Fogunk bárkivel randizni belátható időn belül? Ha igen, akkor tudunk hosszúnadrágot venni?
3. Sötét van, amikor elhagyjuk a lakást?
4. Mond bármit az időjárás-jelentés hőhullámokról?
5. Látszik messziről? Megcsillan rajta a napfény?
Ha nyilvános helyen végezzük a nagydolgunkat, akkor várat építünk wc papírból mielőtt leülnénk, és igyekszünk minél hatékonyabban megtartani a zen csendet. Ha valaki bejön a mosdóba, akkor azonnal abbahagyjuk a folyamatot, és megvárjuk amíg elhagyják a helységet. Ha ők is ugyanazért jöttek, az patthelyzet.
Imádunk gusztustalanul kinézni, amikor egyedül vagyunk. Koszos madárfészek konty, hajpánt, fogkrém az állon levő pattanásra, leggings lyukakkal a lábak között, és kifakult gyerekpóló a Pliocén korból. Szeretünk ehhez passzoló programokat is találni, mint a lábkörömvágás, vagy a hűtő előtt ácsorgás, és mindenféle véletlenszerű étel szánkba pakolása egyenesen a csomagolásból.
Szeretjük véghezvinni az alább látható mozdulatot. Csak mert megtehetjük.
Néha beállunk egy teljes alakos tükör elé, hogy meggyömöszöljük a testünkön levő összes zsírpárnát, aggódó arcot vágva. Aztán megpróbáljuk olyan pozícióba hajtogatni magunkat, hogy vékonyabbnak tűnjünk. Lábujjhegy, behúzott has, kicsit kitolt fenék, kéz a csípőn.
Elolvasunk minden létező szépségtippet az összes magazinban, álmodozunk arról a csodás avokádós-mézes arcpakolás receptjéről, majd amikor senki nem figyel, úgy döntünk hogy francba az egésszel, és puszta kézzel állunk neki agresszívan eltávolítani a mitesszereinket, ami egy hetes gyulladásban levő arcot, és borzalmas, megbánással teli perceket eredményez. Aztán ugyanezt megcsináljuk a következő héten is.
Borzalmasan ostoba sorozatokat vagy filmeket nézünk, együtt sírunk és nevetünk velük, imádjuk, és soha nem mondjuk el senkinek. Ha valaki rájön, akkor vagy kényszerítettek rá, hogy nézzük, vagy annyira borzasztó volt, hogy nem lehetett abbahagyni.
Meg vagyunk győződve róla, hogy a kisállataink a gyerekeink, gügyögünk hozzájuk, és ha senki nem hallja, úgy hívjuk magunkat, hogy “Mami”.
Három órát töltünk azzal, hogy elkészüljünk egy randira, ha tényleg nagyon szimpatikus az úriember. Ebből 2,5 óra elkészíteni a tökéletes nincs-is-rajtam-smink sminket, és összerakni a szettet, ami mindenfajta erőltetés nélkül azt üzeni, hogy “Tíz perce ugrottam ki a zuhanyból, csak felkaptam valamit.” Aztán amikor nem jön össze, és rájövünk hogy 40 perces késésben vagyok, elkezdünk pánikolni, szétizzadjuk a sminkünket és a hajunkat, és valami borzalmas ruhát választunk, amit egész este kínosan feszengve húzogatunk.
Pisilünk a zuhany alatt.
15. Életre-halálra zabálunk borzalmasan egészségtelen kajákat. Vastagtésztás pizza, chips, csokihegyek. Aztán ostorozzuk magunkat az önutálatig miatta. Aztán újrakezdjük az egészet.
Mind a kettő várakozási taktikát felváltva vetjük be, ha valakitől nagyon várunk egy smst, vagy hívást. Vagy némára állítjuk a telefonunkat, képernyővel lefelé egy párna alá tesszük, és valamivel elfoglaljuk magunkat legalább 30 percig, majd visszasprintelünk, és dobogó szívvel nyomjuk meg a gombot, vagy elég hangosra állítjuk, hogy megzavarja Isztambulban a müezzineket, és egy pillanatra sem engedjük ki a kezünkből.