7 létfontosságú kérdés és válasz a testünkről
Mi értelme van a bölcsességfogaknak? Miért szőrösödünk valahol jobban, mint máshol? Mik azok a mitesszerek?
1. Pontosan mi az a mitesszer?
A mitesszer és a pattanás egyaránt olyan eldugult pórus a bőrünkön, ami zsíros váladékkal és elhalt bőrsejtekkel telik meg. A különbség köztük az, hogy a pattanás a bőr alatt húzódik meg, a mitesszer pedig azon kívül. Ezért fekete a mitesszer ? oxigénnel keveredve a benne található melanin (a bőrünk színét adó molekula) sötétebb árnyalatba borul.
2. Tudunk nyitott szemmel tüsszenteni?
Meg lehet próbálni. Egy reflex miatt csukjuk be a szemünket tüsszentéskor: amikor az agy továbbítja a közelgő tüsszentés üzenetét, a szemünket arra veszi rá, hogy csukjuk be. Egy, az NBC News által megkérdezett doktornő az alábbit mondta a témáról: ?Lehetséges nyitott szemmel tüsszenteni, ha odafigyelünk arra, hogy nyitva tartsuk a szemünket közben? ez annyit jelent, hogy a testünk kialakult reflexei ellen dolgozunk.?
Ha attól félsz, hogy kiesik a szemed közben, ne tedd. Ha ki akarnának repülni, azt lehunyt szemhéjjal is megtennék egy megkérdezett szakértő szerint. ?Semmiféleképpen sem véd meg tőle a szemhéj csukva tartása. Nem elég erős hozzá a benne található izomzat.? Döntsd el magad, hogy ez jó-e vagy rossz.
3. Mi értelme a bölcsességfogaknak?
A bölcsességfogak a legkésőbb kifejlődő őrlőfogak, de nemigen különböznek a többi őrlőtől. Az a dolguk, mint bármely másik fogunknak. Általában 17 és 25 éves kor között bújnak ki, amikor az ember (remélhetőleg) először szív magába nagyobb mértékű bölcsességet.
Ha van elég hely számukra a szánkban, minden rendben lesz velük. Ha nincs, akkor esélyes, hogy ki kell őket húzatni. Szerencsére a húszas éveinkben szerzett tapasztalataink nem távoznak velük. Tanuljunk belőlük!
4. Van kék vérünk?
Minden egyes diagram, amely az artériát pirossal, az ereket kékkel ábrázolja, hazudik. Az oxigénszegényebb vér valóban sötétebb az oxigéndúsnál, de kéknek nevezni erős túlzás lenne. Csak gondoljunk bele: ha kék vér is csordogálna az ereinkben, akkor azt látnánk a vágott seben is, nemde?
A bőrünkön keresztül azonban valóban kéknek látszanak az ereink. Ezt a fény hullámhosszúságainak különbsége (a kék rövidebb a pirosnál), valamint az okozza, hogy milyen messze van a bőrünk felszínétől az adott ér.
5. Miért van az, hogy visszanő a hajunk és a körmünk, de a végtagjaink nem?
Az egyszerű válasz: erre nemigen jött még rá a tudomány.
Ahhoz, hogy újra kinőhessenek a végtagjaink, a magzatkori sejtrendszerünkkel kéne rendelkeznünk egész életünkben. A fejlődés során ezeknek a sejteknek köszönhetően tudunk mindenünket kinöveszteni, ám ezek születésünkkor átalakulnak. Ezután csak a gyógyításért felelnek: például új bőrréteget képeznek, előmozdítják a sebek hegesedését és új vérsejteket állítanak elő.
A hüllők például képesek végtagjaikat is visszanöveszteni. Arra, hogy az emberek nem, a legelfogadottabb magyarázat egyszerűen az, hogy emlősök vagyunk. Nem bujkálhatunk hetekig étel-ital nélkül arra várva, hogy visszanőjön a kezünk, a testünk úgy alakult ki, hogy a körülményekhez a lehető leggyorsabban alkalmazkodhasson.
6. Miért csipásodik a szemünk?
Nincs különösebb funkciója, egyfajta mellékterméke ez a szem működésének. A szemhéjunkban található (egy német fizikus, Heinrich Meibom után elnevezett) az ún. Meibom-mirigy, ami olyan anyagot termel, ami segít a pislogásban és megakadályozza a könnyeink párolgását.
7. Miért nő több szőr bizonyos testtájainkon a többihez képest?
A szőr három fázisban ? név szerint anagén, katagén és telogén ? nő. Az anagén a növekedési fázis, így minél tovább van a szőr ebben a szakaszban, annál nagyobbra fog nőni.
A haj 2-6 évig van ebben a fázisban, más testtájakon található szőrtípusokkal ellentétben: a szemöldökök például csak tíz hétig. Az anagén szakasz után a haj leválik a vérellátásról, majd amikor új szál nő a helyére, kihullik.
Hogy pontosan miért hosszabb és rövidebb a hajunk? Talán azért, mert így könnyebben megkülönböztetjük a férfiakat a nőktől!
