Megdöbbentő tények a babákról, amikről kevesen tudnak, Egy újszülött sokak szerint maga a csoda, és talán soha nem leszünk képesek arra, hogy egészében megértsük, mi történik az emberi agyban az élet
Egy újszülött sokak szerint maga a csoda, és talán soha nem leszünk képesek arra, hogy egészében megértsük, mi történik az emberi agyban az élet ilyen korai szakaszában. A szociológusok, biológusok és pszichológusok azonban több tényt ismernek a babákkal kapcsolatban, mint gondolnád. A Psychology Today össze is gyűjtött néhány megfigyelést, amit szerintük mindenkinek tudniuk kellene a csecsemőkről.
„Félkész” állapotban
Egy kilencedik hónapra született, egészséges babára azt mondjuk, szépen fejlett, de valójában az ember utódai például az állatvilág kicsinyeihez képest „félkész” állapotban jönnek világra. Ugyan képesek önállóan lélegezni, illetve elfogadni a táplálékot, de egy újszülött szervezetében a születés utáni időszakban még mindig rengeteg dolognak kell fejlődnie.
Egy újszülött agya például a felnőttkori agytömegének csak a 25 százalékát teszi ki, és az agy legnagyobb része az első öt évben fejlődik majd ki. A csontoknak és a mozgáskoordinációnak is fejlődnie kell, így egy ember gyerek sok szempontból csak 3-5 éves kora körül mondható „késznek”.
Születés utáni hatások
Éppen ezzel a folyamatban lévő fejlődéssel függ össze, hogy a gyerekekre milyen komoly hatással vannak a születésüket követő tapasztalatok.
A tudósok szerint mindennek, ami ilyenkor egy csecsemő életében történik, hosszú távú hatása lesz, így például az elhanyagolt babák később nehezebben tanulhatják meg a szociális normákat.
Elzárt emlékek
Ez persze nem jelenti azt, hogy egy felnőtt emlékezne valamire, ami csecsemőkorában történt vele, és ezzel indokolhatná meg valamilyen felnőttkori tulajdonságát.
A tudósok szerint ezek úgynevezett „elzárt emlékek”, amiket az agyunk nem őriz meg, de a belőlük levont tanulságot, illetve a hatásukat eltárolja, és azt beépíti a személyiségbe vagy a védekező mechanizmusokba, esetleg a világról alkotott képünkbe.
Szeretet nélkül egy újszülött sem éli túl
Egy csecsemő, akin pelenkát cserélnek és enni adnak neki, de egyébként nem törődnek vele, bizonyosan meghal. A babák szeretet és törődés nélkül képtelenek életben maradni, a tökéletes fejlődéshez pedig az kell, hogy legalább egy ember őrült szeretetet tápláljon irántuk.
Egyes tudósok szerint még ez sem a legkielégítőbb, a picik akkor fejlődnek legjobban, akkor tudják kihozni személyiségükből a maximumot, ha újszülött korukban hárman is ilyen erős gondoskodással fordultak feléjük.
A jobb agyfélteke és az első 3 év
A jobb agyfélteke, ami a társadalmi tapasztalatok tárolásáért, illetve az önszabályozó rendszerekért felel, az első három évben rohamosan fejlődik.
Ha a babákat ebben az időszakban nem elegendő, vagy nem megfelelő inger éri, például a szülők a képernyőre bízzák a gyerekfelügyeletet, nagyon sok olyan tapasztalat lezárul, amit később már csak nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem lehet pótolni.
Beépített riasztó
A babáknak „beépített riasztójuk” van, azaz, ha a szülő nem is tudja pontosan, hogy a gyereknek szüksége van valamire, a baba tudatni fogja vele. Ezeket a grimaszokat, fintorokat a legtöbb felnőtt gyorsan megtanulja felismerni, így már az előtt reagálni tud rájuk, hogy a baba sírni kezdene.
Ez azért is fontos, mert ha egy csecsemő egyszer sírni kezd, többnyire nagyon nehéz megnyugtatni. A szakemberek azt javasolják, hogy ahhoz, hogy valaki ráérezzen, mire van szüksége a babájának, inkább hagyatkozzon az ösztöneire, mint
Játékra születtek
A babák születésük óta készen állnak a „társasági életre”, már azelőtt, hogy ők maguk jelezni tudnák, hogy figyelemre van szükségük.
A másik bőrének érintése, a játék, a mozgás, az, ahogy a felnőttek karba veszik őket, a tudósok szerint mind-mind éreztetik a babával, hogy fontosak, hogy törődnek velük, és nem csak a fejlődésüket, de a későbbi szociális képességeik kialakulását is segítik.