Hat tévhit a menekültekről

Az átlagember nem sok menekülttel találkozik, viszont rengeteget hallunk róluk biztos forrásból: „a szomszéd ismerőse mondta”, „olvastam az interneten”, „láttam a Facebookon”, avagy „az izraeli titkosszolgálat elfogott jelentéseit ismerő forrásaink közléséből”. Megpróbáltunk utánajárni pár nagy népszerűségnek örvendő elméletnek.
„2015-ben az országba már 95 ezer migráns érkezett, ki akarnak szorítani minket innen”
A fenti szám igaz, ugyanakkor folyamatos a továbbvándorlás Magyarországról. A Magyar Helsinki Bizottság becslése szerint 5-10 ezer menedékkérő van folyamatosan az országban: ezren érkeznek dél felől naponta, és így vagy úgy de továbbmennek Ausztriába, Németországba, Svédországba rokonokhoz, ismerősökhöz.
14520593031554_10115729971878_db
Ez a majdnem százezer ember rossz tapasztalatokat szerez a magyar államról: a menekültügyi őrizetben rossz körülmények közt regisztrálják őket, aztán a fél országon keresztülutazva jelentkezniük kell a menekülttáborban. Ha mind a 95 ezer ember Magyarországon lenne, ezek a táborok rég ellehetetlenültek volna. Így is súlyosan túlterheltek persze. Orbán Viktor többször visszasírta a 2013-as menekültügyi állapotokat, amikor mindenkit idegenrendészeti őrizetben lehetett tartani, értsd be lehetett zárni a táborba a menekültkérelem elbírálásáig. Ha ma ez lenne a helyzet, szörnyű körülményekkel és tragédiákkal szembesülnénk. Tulajdonképp az az ország szerencséje, hogy a menedékkérők lelépnek innen. Persze ennek fényében máris máshogy cseng a kormány azon érvelése, hogy mi – egyedüli EU-s tagállamként – azért nem veszünk át menekülteket menekülttáborokból, illetve Görögországból és Olaszországból, mert annyira sújt minket a menekültválság. Ahogy azt Pintér Sándor belügyminiszter elmondta, a 95 ezer határátlépőből június végéig 66 788-an nyújtottak be menedékjog iránti kérelmet, ebből 43 730-at zömében azért szüntettek meg, mert a kérelmező elhagyta az országot.
2. „A menekülteket szervezetten szállítják Magyarországig, rengeteg pénzt kapnak az útra”
A menekültek által megtett út hosszáról és áráról pontos adatok nincsenek, csak a menekültektől kapott információk alapján tájékozódhatunk. Többek beszámolójából kiderül, hogy az idő igazából pénz függvénye. A leggazdagabbak vízumot, majd repjegyet vásárolnak maguknak és valamelyik nyugat-európai város repterén leszállva kérnek menekültstátuszt. (Elvileg Ferihegyre is érkezhetnek menekültek, őket a tranzitban kell elhelyezni maximum 8 nap hosszan, de ilyen eset kevés van.)
Azok, akiket Ásotthalomnál vagy a budapesti pályaudvarok környékén láthatunk szegényebbek, így gyalog indulnak útnak. Ők mindenüket eladva kb. hét és tízezer euró körüli összeget tudnak felhalmozni, ami pont elég az útra. Pénzük legnagyobb részét egyértelműen embercsempészekre költik, de sokszor kirabolják, átverik őket (embercsempészek pl. Ukrajnában azt hazudják nekik, hogy már az EU-ban vannak, taxisok sokszáz euróért a határ közelébe viszik őket azt állítva, hogy már Ausztriában vannak stb.)
3. „A migránsok trópusi, fertőző betegségeket terjesztenek, most is bekerült kórházba 56 közülük”
A határátlépők jellemzően hónapokig utaznak, a trópusi betegségek így már út közben kitörnének rajtuk. A megbetegedéseik általában a szegénységhez kapcsolhatóak: a higiénés lehetőségek beszűkülésének, nem megfelelő lakhatásnak köszönhetőek. Azaz ezek az emberek a Balkánon keresztülvergődve sokszor nem kapnak esélyt fürdeni, ruhát mosni, fedél alatt lakni. A határátlépéskor átesnek egy nem túl szigorú orvosi vizsgálaton, ugyanakkor nem használ az immunrendszerüknek a túlzsúfolt idegenrendészeti őrizet, ahol szintén nincs mód megfürödni, ruhát mosni, a mosdók, helyiségek koszosak, az ágyakat pedig vetésforgóban használják – kisebb fertőzések és élősködők megjelenése ennek az eredménye.
Az 56 vélt beteg közül egyébként kettőt tartottak bent a kórházban (sokukat azzal lehetett rávenni a kórházba szállításra, hogy ott majd zuhanyozhatnak), a Szent László Kórház infektológusa szerint nincs járványveszély, és nehéz behurcolni fertőző betegségeket. Azokat a menedékkérőket pedig, akik itt maradnak Magyarországon, akár táborban, akár magánszálláson, a törvény kötelezi arra, hogy alávessék magukat egy orvosi szűrésnek. Erre a vizsgálatra a Magyarországra történő belépésüket követő 1-3 hétben kerül sor.
4. „Az Iszlám Állam pénzeli a menekülteket, terroristákat küld, el akarja árasztani velük Európát”
Az Iszlám Állam hatással van a menekültáradatra, de nem úgy, ahogy sokan képzelik. Rengeteg szíriai és iraki menekül ugyanis előlük, mindenféle fizettség nélkül, az életüket féltve – ezt a Belügyminisztérium is így látja. A Helsinki Bizottság eddigi tapasztalatai szerint a menekülteknek nem vonzó be a terror, az elnyomás, vagy hogy a lányaikat szexrabszolgának akarja az Iszlám Állam eladni. Többnyire nem is az Iszlám Állam (IS,ISIS, ISIL) elnevezést használják a fanatikus iszlamisták államszerű szervezetére, hanem a megvető Daesh elnevezést. A nemzetbiztonsági kockázatokat a rendőrség próbálja kezelni, és minden menedékkérőt kötelezően ellenőriz az Alkotmányvédelmi Hivatal, valamint a Terrorelhárítási Központ, amely szakhatóságok nagyon-nagyon ritkán emelnek kifogást egy-egy menedékkérő esetében.
A BM a hvg.hu kérdéseire azt válaszolta, jelenleg nem tudnak egyértelmű kapcsolatról az Iszlám Állam és az embercsempészet között. De utóbbi olyan nagy üzlet, hogy abból az ISIS is „profitálni szándékozhat”. „Részesedésüket vélelmezheti, hogy az aktuálisan tapasztalt újkori népvándorlás, az illegális migráció olyan térségekből indul ki, ahol az Iszlám Állam jelen van.”
5. „A migránsok 45 ezer forintot kapnak az államtól”
A menedékkérők valóban jogosultak havi költőpénzre a menekültkérelem elbírálása ideje alatt, ez most 7000 forint, illetve ha étkezést nem igényel, napi 1000 forint ételpénzt, amennyiben a Hivatal valakinek az első meghallgatása után komolynak találta az üldözési történetét, s a menekültügyét részletes vizsgálatra utalta.
A magyar állam az elismert menekülteknek különböző juttatásokat nyújt, de ők a menedékkérők töredékét jelentik csak. Ma naponta 1000 határátlépőt vesz őrizetbe a rendőrség, nagy részüknél meg is kezdődik a menekültügyi eljárás, de (ilyen-olyan okokból) csak töredékük kapja meg a menekült- vagy az oltalmazott státuszt – tavaly 42 437 kérelmezőből 535-en kapták meg. (Idén a legfrissebb számok alapján eddig 95 ezer határátlépő érkezett, az első félévben 264 kapott közülük valamiféle védelmet, menekültstátuszt 87-en.)
Ők jogosultak többek közt kéthavi tartózkodásra befogadó állomáson, ott napi háromszori étkezésre, vagy ételpénzre tisztálkodó szerekre, utazási kedvezményre (abban az esetben, ha a Hivatal által elfogadott integrációs cél miatt szeretnének valahova utazni, de pl. ha egy budapesti mecsetbe utaznának, akkor már nem jár nekik az utazási kedvezmény), és ha tényleg a befogadó állomáson él, havi költőpénzt kap. Kap két évig ingyenes társadalombiztosítást (elvileg, gyakorlatilag nem zökkenőmentes a TAJ-számhoz jutás, ami feltétele ennek), és téríti a menekültügyi hatóság a menekült oktatási költségeit is (tankötelezettség esetén, illetve). A hatóság a lakhatást is támogatja. A helyi önkormányzat is térít bizonyos költségeket, ezeket (ruházkodás, oktatás)megfelelő számlák ellenében téríti az önkormányzat. A menekültekkel és az oltalmazottakkal az állam integrációs szerződést köthet, ha ők rászorultak, amely egy fokozatosan, félévről félévre csökkenő pénzügyi támogatást jelent.
2014-ben a menekültek pénzügyi támogatására 78 millió forintot költött az állam. Az EU ugyanakkor 456 millió forinttal támogatta a menekültügyet. A nemzeti konzultáció költsége 1000 millió forint volt, 2014-ben a kormány 230 millió forintot költött csak a miniszteri biztosok fizetésére, és egymilliárdért lobbizunk Magyarországért Amerikában.
6. „A migránsok mindent ingyen kapnak az államtól”
Az utazás a menedékkérőknek csak részben ingyenes: csak a kijelölt vonatokon, másodosztályon utaznak ingyen, a befogadó táborig való útjuk ingyenes, illetve bizonyos Volán járatokon – ez utóbbi lehetőséget nem nagyon reklámozza nekik senki. De más tömegközlekedési eszközön fizetniük kell, és ha rendes IC-n utaznának, akkor helyjegyet kell váltaniuk. Van, hogy a pályaudvarokról taxik viszik őket ingyen a táborig (Vámosszabadi), de van, hogy gyalogolniuk kell még hét kilométert (Debrecen) – van, hogy az éjszaka közepén, mert akkorra érnek a városba.
Ha nem ez az első menekültügyi eljárás, a menedékkérőnek pénzbe kerül a folyamat, mert a törvény szerint csak az első menekültügyi eljárás alatt engedélyezi a befogadó állomáson való tartózkodást, és a különböző támogatásokat. A BÁH megszüntetheti az eljárást, ha a kérelmező nem együttműködő (nem engedi ujjlenyomat vagy fénykép elkészülését), vagy ismeretlen helyre távozik. A BÁH utóbbi esetben dönthet a kérelem elbírálásáról is. Alapesetben a menekültügyi eljárás 6-8 hónapig tart, ezt most jelentősen fel fogják gyorsítani.
Hozzászólások:

One thought on “Hat tévhit a menekültekről”

Comments are closed.