A jövőben már nem az USA osztja majd a lapokat, avagy milyen lesz a világ szuperhatalmak nélkül?
A globalizáció számára a legnagyobb kihívást nem Oroszország, hanem a globális Dél néven emlegetett országok csoportja jelenti, amely meg akarja erősíteni a helyét a világban. Az új, multilaterális világrend kialakulása felé vezető hosszú úton a következő lépést a szuperhatalmak eltűnése jelenti. De milyen lesz ez a hegemónia nélküli világ? Erről beszéltek a globális politikai és gazdasági folyamatok kutatására fókuszáló orosz Valdaj Klub 19. éves konferenciának első napján a meghívottak. A klub jelentésének következtetéseivel egyetértett a világban zajló folyamatokról a résztvevőkkel beszélgető Szergej Lavrov külügyminiszter is.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Valdaj Klub 19. éves konferenciának első napján 2022. október 24-én Moszkvában
A remények szerint a jelenleginél igazságosabb, és mindenki számára egyenlő biztonságot nyújtó lesz az a világ, amelyben nem egy szuperhatalom határozza meg a szabályokat. Ezzel egyetértettek a Valdaj Klub éves jelentéséről vitatkozó kínai, indonéz, és indiai előadók is, akik szerint a világ új kihívásaira adandó válaszokat nem egy országnak, vagy országok egy csoportjának kell diktálni. Abban a jelenlévők közül mindenki egyetértett, hogy a globális hatalom decentralizációja zajlik, amelynek eredménye a multipoláris világrend lesz.
„Azért azt is megjegyezték, hogy az Egyesült Államok nélkül ez a világ nem lesz stabil és biztonságos, így a remények szerint a jövőben már nem ő osztja majd a lapokat és határozza meg a viselkedési formákat, de ott lesz a nagyhatalmak között”
Megosztotta a véleményét az egypólusú világ végéről és a globális Dél fejlődésének perspektíváiról Christian Whiton a amerikai Strategy and Trade, Center for the National Interest vezető kutatója is. A korábban a Trump adminisztrációban dolgozó elemző bírálta Joe Biden jelenlegi külpolitikáját, ám úgy vélte, az amerikai hegemónia mérsékelt volt. Figyelmeztetett arra is, hogy hiba lenne Amerika ellen játszani, még akkor is, ha az büntetlenül már nem nagyon hibázhat. Mint Fogalmazott, az Egyesült Államok sokkal jobb formában van, mint Európa. Így Amerika akkor is virágozni fog, ha már nem lesz akkora befolyása, mint most.
„Az ázsiai felszólalók több önmérsékletet, párbeszédet, és kevesebb háborút várnak el az alakuló világrendtől”
Az indiai BK Sharma azt hangsúlyozta, hogy a Pax Americának vége, még ha Washingtonban ezt nem is így képzelik. Hangsúlyozta, hogy a háború nem válasz a kihívásokra, és hangsúlyozta, hogy az indiai elképzelés szerint a világ egy nagy család. Az indonéziai Andi Widjajanto azt emelte ki, hogy a kölcsönös függőség, törésekhez vezet, a globalizáció régi formája megosztja a világot. Úgy vélte, a jelenlegi válságban összefogásra és új, szilárdabb kapcsolatokat feltételező globális projektre van szükség. A kínai Wang Wen szerint meg kell változtatni a Kína és Oroszország démonizálásáról szóló diskurzust. Hangsúlyozta, hogy Kína elutasítja a jelenlegi, egyetlen szuperhatalom dominálta világrendet, ám hangsúlyozta, hogy puha, fokozatos, háború nélküli átmenetre van szükség. Ennek kapcsán utalt arra, hogy Peking Tajvan kapcsán is óvatos, hiszen egy regionális háború csak Amerikának lenne jó. Az algériai Yahia H Zubir úgy látta, hogy Amerika nem akarja elengedni a vezető szerepet, de már nem oszthatja a lapokat úgy, mint régen. Mint hozzátette, hogy Oroszország és Ukrajna konfliktusa is az az új világrendről szól. Úgy vélte, a nem nyugati normák és értékek, a globális Dél sokszínűség a liberális hegemónia hanyatlásához vezet.
„A Valdaj Klub már 2018 óta figyelmeztet a második világháború után kialakult világrend és politikai-gazdasági berendezkedés felgyorsuló összeomlására. Arra, ami most már nyíltan a szemünk előtt zajlik”
Mint a tanulmány megállapítja, a globalizáció, ez az univerzális keret már 2000 óta válságban van, a pandémia pedig látványosan megmutatta az életképtelenségét. Ehhez jött a 2022-ben Európában kialakult katonai-politikai válság. Moszkva egyébként az orosz-ukrán háborút egyértelműen Moszkva és a Nyugat proxy háborújának részeként, annak alárendelve értelmezi.
„A Valdaj Klub tanulmánya megjegyzi, az új világrend demokratikusabb lesz, ám konfliktusok, háborúk közepette alakul”
A mai helyzet sajátossága, hogy a szuperhatalmi dominancia gyengül, ám az ennek érdekeit kiszolgáló, erre létrehozott infrastruktúra még a helyén van. Ez a gépezet a ajavak „helyes”, a hegemón érdekeinek megfelelő elosztása helyett azonban manapság a jelenlegi berendezkedéssel elégedetlenek megbüntetésének mechanizmusává alakult át. Szó volt még a vitában a ragadozó globalizációra adott válaszként a regionalizmus erősödéséről, Kína jövőbeli szerepéről, de arról is, hogy a pandémia hogyan élezte ki a feszültséget, és közelítette a Nyugat és Oroszország közötti hibrid háborút, amelynek az egyik terepe az orosz felfogás szerint ma Ukrajna. Az is egyértelműen kiderült a vitákból, hogy Oroszország úgy érzi, totális háború folyik ellene.
