A belső csend gyógyító ereje az ADHD kezelésében

Az utóbbi években fokozott figyelmet kapott az ADHD (Attention Deficit Hyperactivity Disorder, magyarul figyelemhiányos hiperaktivitás zavar), mely a mai gyermekek között megfigyelhető egyik leggyakoribb pszichoszociális rendellenesség. Az érintetteknek nehézséget okoz tartósan figyelni, egy tevékenységre koncentrálni vagy akár nyugodtan ülni. A problémát általában gyógyszerekkel, illetve bizonyos pedagógiai vagy pszichológiai módszerekkel igyekszenek kezelni. Különösen a gyógyszeres terápia kap sok kritikát, mely csak a gyermekek egy részénél képes csökkenteni a tüneteket, és sokszor elégtelen mértékben. Mi több, az agy ingerületátvivő anyagaira ható szerek károsan befolyásolhatják az agy természetes fejlődését és érését, valamint a testméret növekedését. Nem véletlen, ha a kutatás olyan alternatív vagy kiegészítő eszközök felé fordul, melyek mellékhatások nélkül bizonyulnak eredményesnek. Az egyik ilyen módszer lehet a Transzcendentális Meditáció, röviden TM. Újabb vizsgálatok igazolják, hogy ez az ADHD-ben szenvedő gyermekek körében is igen jól alkalmazható, és nem csupán a tünetek elnyomására, hanem mentális állapotuk tartós és széles körű javítására.

2015-08-31_hiperaktiv-640x427

Természetes megoldások keresése

A TM által kiváltott testi és lelki hatásokkal kapcsolatban, különösen a személyiségfejlődésének terén, számtalan kutatást végeztek az elmúlt négy évtizedben, melyek nyomán a TM mára a tudományos módszerekkel legbehatóbban és legszélesebb körben vizsgált meditációs technikává lett. A TM során a meditálók elméje fokozatosan lenyugszik, és minden mentális tevékenységen túllépve mély csendességet tapasztal. Ehhez a testi-lelki nyugalom olyan rendkívül mély szintje társul, melyet az ADHD-s gyermekek egyébként igen nehezen érnének el. Vizsgálatok kimutatták, hogy e „pihenő éberségnek” nevezett állapot egyedülálló rendezettséget teremt az agy fiziológiájában. Hatására az agy különböző részei egymással összehangoltan – koherensen – kezdenek el működni. Ekkor azok az agyterületek, melyek képesek kontrollálni az impulzív cselekedeteket, az ítélőképességet vagy a társas érintkezést, hatékonyabban tudják vezérelni az ösztönösebb működésért felelős részeket, melynek nyomán a viselkedés higgadtabbá, megfontoltabbá válik.

A mély nyugalom az elme állandó „háttérzaját” is csökkenti, ennek eredménye az összeszedettség, a figyelem és a koncentrációképesség növekedése. Az ADHD által érintett gyermekek számára már maga a meditáció is sikerélmény: míg korábban el sem tudták volna képzelni, hogy tíz percet nyugodtan üljenek egy helyben, most meglepve és örömmel tapasztalják, hogy a meditáció nyugalmában képesek erre.

A vizsgálatok folyamán fény derült arra is, hogy a különböző problémamegoldó feladatok során a TM-gyakorló gyerekek az agyterületek – köztük az agy végrehajtó funkcióinak székhelye, a prefrontális kéreg – jóval szélesebb körű aktivitását mutatták, mint a nem meditáló gyerekek. Azok pedig, akiknek az agyműködése rendezettebb, könnyebben képesek a tanórák során odafigyelni, jobban ellenállnak a figyelemelterelő tényezőknek, és az iskolából az otthonba való átmenetet is könnyebben kezelik. Viselkedésüket, dühüket és agressziójukat jobban irányítás alatt tudják tartani, továbbá javul az általános problémamegoldó képességük, a memóriájuk és tanulmányi eredményük.

 

 

Stresszkezelés a mély nyugalom által

Az érintett gyermekek jelentős része komoly stresszektől is szenved, általában némán és csendesen; problémái csak viselkedésében mutatkoznak meg. A stressz, mint a témával foglalkozó szakemberek kiemelik, kihat a gondolkodásra és a tanulási képességre. Ha valaki belül feszült és lelki fájdalmak gyötrik, nehezebben képes bármire odafigyelni vagy összeszedetten feladatokat végezni. Az újabb kutatások rámutatnak arra, hogy a TM a stressz csökkentése és az agyműködés rendezettségének növelése által képes szignifikánsan csökkenteni a stressz káros hatásait az ADHD-s gyermekek körében, akik maguk is arról számoltak be a felmérések során, hogy nyugodtabbak, ellazultabbak és boldogabbak.

Mivel olyan gyermekekről van szó, akik számára eleve problémát jelent a nyugalom és a tartós vagy összeszedett figyelem, fontos lehet kiemelni a TM-nek mint meditációs módszernek két sajátságát, melyek különösen jól befogadhatóvá és hatékonyan használhatóvá teszik azt az ADHD-ben szenvedők körében. Az első a gyakorlás könnyedsége és természetessége, mely nem kíván semmiféle koncentrációt vagy belső erőfeszítést: a meditáció során a gyerekek nem próbálkoznak a nyugodt üléssel, a belső csend elérésével vagy a koncentrációval, hanem az elme elcsendessével együtt természetes és spontán módon jelenik meg a mély nyugalom és az összeszedettség állapota. A meditációban tapasztalt gondolati tisztaság növekedésével pedig egyre erősebbé válik a nagyfokú és éber figyelemre való képesség. A TM további hatalmas előnye egyszerűsége: még egy tízéves gyermek is gond nélkül képes elsajátítani és gyakorolni, és már a kezdetektől fogva nagy belső öröm tapasztalásával jár, tehát vonzó a gyermekek számára.

 

A legnagyobb változásokat az olyan iskolákban érték el, ahol a gyerekek az oktatás részeként tanáraikkal együtt gyakorolják a TM-et naponta kétszer, 10-15 percig. Sokan közülük kifejezetten hátrányos helyzetű vagy képességzavaros gyermekek számára létrehozott intézmények tanulói. Az Egyesült Államokban, Latin-Amerikában, Indiában és Európa néhány országában már szép számmal működnek ilyen iskolák. A TM-nek azADHD-re gyakorolt hatását visgáló kutatások egyik úttörője, Sarina Grosswald szerint az ilyen iskolákban a „tanárok többet tudtak tanítani, a gyerekek pedig többet tudtak tanulni, mivel kevésbé voltak stresszesek és szorongóak.”

A módszer alkalmazásának szubjektív igazolásaként pedig hadd álljanak itt egy, a tanárai által különösen impulzívnak és agresszívnek tartottak fiú szavai, aki az egy halmozottan hátrányos helyzetű afroamerikai gyerekek számára fenntartott washingtoni iskola diákja. Ő így számolt be a Transzcendentális Meditációval kapcsolatos tapasztalatairól: „Mielőtt elkezdtem volna meditálni, ha a folyosón sétáltam és egy másik felső tagozatos gyerek véletlenül nekem jött, azonnal megfordultam és behúztam neki egyet. Most viszont, hogy már három hónapja meditálok, ha valaki nekem szalad a folyosón, előbb megállok, és mérlegelem magamban, hogy megüssem-e vagy sem.”

 

Hozzászólások: