A boltok 9 legnagyobb hazugsága
A boltok gyakran apró cselekkel érik el, hogy olyasmit is megvegyél, amire semmi szükséged. Ezek a leggyakoribb cselek, nézd meg, mire kell figyelni!
1. Ne hagyd ki! Csak ennyibe kerül!
Például 5 összecsomagolt zokni, vagy 3 csokoládé összeragasztva. A vásárló nem feltétlenül tudja, hogy nem nyer azzal az öt zoknival, hiszen egyesével is ugyanannyiba kerülnének, darabja 500 forint, így meg 2500 forint.
2. A csomag csel
Hajlamos vagy azt hinni, hogy a magasabb, keskenyebb csomagok több darabot tartalmaznak. Ezért ezeket választod még akkor is, ha egyáltalán nincs benne több. Nem kellene a külső csomagolás alapján ítélni.
3. AKÁR 50 százalékos kedvezmény
Már épp biztonságosan, vásárlásmentesen elsétálnál a következő ruhaüzlet mellett, amikor meglátod az 50 százalékos leértékeléses táblákat. Csakhogy ahogy közelebb lépsz, már be is csaltak a boltba. Akkor már látod, hogy apró betűvel oda van írva: akár. A legtöbb termék, főleg ami neked tetszik, csak 10 százalékkal van leárazva. De addigra már beleszerettél, meg kell hát venni, hiába drága.
4. De hát ez nem is drága!
Azt gondolod magadról, okos vagy, téged ugyan át nem ver egy ilyen felirat. Pedig a legtöbb esetben, ha a reklámok azt mondják, ez csak ennyibe kerül, elhiszed, hogy az bizony olcsó. Ugyan, miért lenne az sok, ha az ár 20 százalékát ki kell fizetni a szállításért? Egy 80 ezer forintos mosógépnél 16 ezer forintot. Pedig ők azt mondták csak az ár 20 százalékát kell kifizetni.
5. Árengedmények – na persze!
Az árengedmények esetében sokszor nincs a terméken rajta az új ár, csupán látod a tájékoztató feliratokat: 30 százalék kedvezmény jár majd neked fizetéskor. Sokan azonban végül nem hajtják be az árengedményt, mert elfelejtik, mire a kasszához érnek. Vagy az adott termékről kiderül, hogy mégsem akciós. De akkor már megveszed, mert nem akarod, hogy sóhernek tartsanak.
6. Számmisztika
Ha 999 forint valami, előbb megvesszük, mint az 1000 forintosat. Ez azóta sem változott, mióta a kerekítés szabályai szerint már vissza se kaphatjuk fizetéskor azt az 1 forintot. Az érdekes azonban az, hogy a Quantitative Marketing and Economics című lapban megjelent kutatás szerint még akkor is a 9-esre végződő árú terméket választjuk, ha vele szemben egy olcsóbb, 4-esre végződő árú termék áll. Tehát az 59 forintosat az 54-es helyett.
7. 1500 forint – de két éven keresztül
Sokkal olcsóbbnak tűnik az adott termék, ha azt mondják neked, ez a mobiltelefon a tiéd havi 1500 forintért. Csak így nem tudatosul benned az, hogy ha két évig fizeteted a havi 1500 forintot, akkor már 36 ezer forintnál tartasz, így máris más az összeg. Ugyanígy például utasbiztosításnál is sokszor emlegetik, mindössze 200 forint naponta, szinte ingyen van. Pedig egy hét napos nyaralás esetén az máris 1400 forint.
8. Nincs ott a pénznem jele
Egy amerikai egyetemi tanulmány szerint az étteremben sokkal többet költenek a vendégek, ha nincs feltüntetve a dollár jel az árak mellett, csak a számok. Utána persze az étlap egyik sarkában fellelhető a felirat: az árak forintban/dollárban/euróban értendők. De ettől még mindenki vígan költekezik.
9. Felárazás
Sok esetben az adott termék már alapból annyiba került, mint amennyiért fél áron kínálják. A ruhaüzletnek esze ágában nem volt 16 ezer forintért árulni azt a farmert, mindig is 8 ezer forintot akart kapni érte. Viszont így azt gondolod, nagyon megéri 50 százalék kedvezménnyel ez a nadrág. (Cikkünk a Business Insider cikke nyomán készült.)
4 thoughts on “A boltok 9 legnagyobb hazugsága”
Comments are closed.
En is megjartam X nevu bevasarlokozpontba. 5kgos elore becsomagolt krumpli valojaban 4,6/ 4,7kg volt.
És akkor nem beszéltünk még az egyéb boltos-beszállítós trükkökről.
A Penny Marketben épp ezen a héten akciósan árusított 0,5 kilós Sissi nylonzacsis tehéntúróról például hamar kiderítettem … egyik üzletükben kiváncsiságból egy teljes papirdobozzal odavittem a boltban található ellenőrző mérleghez (Mettler Toledo digitális), és mindet átmértem – ámde egyik sem volt fél kiló, azaz 500 gramm! Holott az van hivatalosan a termék csomagolására saját tömegének feltüntetve!
És ennél hozzátehetem – mindezért nem az üzlet a felelős, hanem maga a gyártó, hiszen ő csomagolja be ilyen “átverősre”.
A bolt talán mindezt nem is tudja.
Egyszer kellett nekünk otthonra vasárnap este egy fél kiló kenyér.
Átmentem a szemben levő kis élelmiszerboltba (CBA) és kértem. A kiszolgáló simán levett egyet a polcról, félbevágta, majd papírba csomagolta s ideadta.
Mondtam neki – “elfelejtette lemérni”.
Teljesen unott pofával de azért csak rátette a mérlegre: – 39 deka volt. Akkor már a másik felét is rátette.
Nos – hát az se volt ám sokkal több.
Mondiom neki: – “akkor ezen mért súly alapján számolja ám ki nekem azt az árat”.
Erre ő azt mondja – sajnos nekik már eleve így hozza a pék.
Értsem ezalatt – 1 kilós árban a 80-90 dekás kenyereket …
Hááát – mondtam – azt majd intézzék el a pékkel – … nekem mi közöm hozzá? Én itt csak a VÁSÁRLÓ vagyok – csupa nagybetűvel!
Ha ők már alapból át vannak verve, az nem lehet feljogosító tényező arra nézve, hogy a súlycsonkítást egyből a vásárlóra toljuk.
Egyszer – még nagyon nagyon régen – a Sugár üzletközpont csemegéjében ki volt tálcázva-fóliázva darabolt téliszalámi. Azt gondoltam – veszek egy nekem szimpatikusabb darabot.
A pénztárak előtt volt egy ellenőrző mérleg – a vásárlók részére. Csupán kiváncsiságból de rátettem.
Azt talán mondanom sem kell, majdnem 10 dekával rövidebb volt. Az meg bizony a téliszalámi áránál már nem kimondottan elhanyagolható egy-két fillért jelent! (akkoriban!)
Szóltam hát a pénztárosnak, hogy mi van, ő pedig odahívatta az ützletvezetőt. Az meg valami bolti csicskát, hogy a polcról az összeset gyorsan szedje le és újra mérjék át.
“Természetesen” egyiknek sem annyi volt a súlya, amennyi a csomagoláson feltüntetve.
Tehát – ez esetben valakik nagyon ügyeskedni akartak a súlyokkal!
Aztán nálam lebuktak …
De volt utána nekem a Lurdy házas Coop-ban is elég érdekes esetem a “guriga” trapista sajttal. De azzal most nem húzom tovább az időt.
Könnyen ki lehet találni …. az én saját pénzem felett mindig én vagyok az úr!
És persze – HOPPÁ-HOPPÁ!
Úgy látom, hogy egy notórius hozzászóló vagy. A vonaton, strandon, stb. a kutya nem kívánatos lény. de a részeg, kötekedő, össze-vissza hányó embert, nem szállítják le, nem küldik el. Egy vizsgával rendelkező, jól nevelt kutyát igen. De ezt hiába írom neked. Te beteg ember vagy lelkileg!! Ha nem találsz problémát, nem vagy boldog. Ha három dekával kevesebb valami, máris jobban érzed magad,mert írhatsz, és panaszkodhatsz. MI LENNE? HA AZ ÉLET POZITÍV DOLGAIT LÁTNÁD MEG!!!!?????
Én a liszteket szoktam megmérni, ritka az 1kg (1000 g) . Inkább 985 g , 990g. de volt már 970 g is.