DÖBBENET: MÁS MÉHÉVEL SZÜLHETNEK A NŐK

Orvosi szenzáció! Kilenc nőnél sikeres méhátültetést hajtottak végre svéd orvosok. A beavatkozás célja, hogy jövő év elején mindannyian egészséges gyermeknek adjanak életet.

86904

Reménykedve tekinthetnek a svéd orvosokra azok a nők, akik daganat, betegség vagy születési rendellenesség miatt anyaméh nélkül élnek. A szakemberek azon fáradoznak, hogy ők is átélhes­sék a várandósság és a szülés élményét, szó szerint bensőséges kapcsolatot ápolva a saját magzatukkal.

Mats Brännström, a projekt vezetője és munkatársai 1999 óta foglalkoznak a probléma megoldásával, s hamarosan célegyenesbe érhetnek. A szakemberek 2012 őszén ültették be kilenc páciensükbe azok hölgyrokonainak méhét. A korábban kinyert petesejteket mesterséges úton megtermékenyítették, a lefagyasztott embriókat pedig a tervek szerint néhány hónapon belül beültetik.

Bár az átültetést követő kilökődésveszélyt csökkenti, hogy rokon a donor, a résztvevőknek a komplikációk elkerülése érdekében gyógyszereket kell szedniük. A szakembereknek sikerült olyan medicinát biztosítaniuk, ami a tesztek alapján nem jelent veszélyt a leendő magzatokra. A méhet, amit nem kötöttek rá a petevezetékre, legfeljebb két terhesség után ­eltá­volítják, a kilökődésgátlóknak ugyanis hosszú távon komoly mellékhatásaik lehetnek.

A magyar orvosok úgy vélekednek, számos megoldás van arra, hogy a méh nélkül élő nő anyává váljon, s közülük ez a legkockázatosabb. Dr. Tahy András szülész-nőgyógyász szerint ez az eset is példázza, milyen rohamosan fejlődik az orvostudomány.

Az orvosok reményei szerint a beültetett méh is legalább kétszer képes lesz a magzat befogadására és kihordására

? Akinek valamiért kivették a méhét, annak reményt adhat egy ilyen lehetőség. Ugyanakkor ha az én rokonom vagy betegem lenne az illető, nagyon komolyan elgondolkodnék azon, mekkora megterhelést jelent a méhátültetés a szervezetének. Elég csak arra gondolni, hogy a beavatkozáshoz gyengíteni kell az immunrendszert a kilökődésveszély miatt, ami egy kismama számára veszélyforrás lehet. Nem biztos, hogy azért, mert a sebészek képesek egy ilyen bravúrra, valóban szükség is van rá. Én sokkal inkább az elmúlt tíz év méhmegtartó műtétjeinek terén elért sikerekben és előrelépésekben látom a helyes irányt. Ha sikerül még tovább haladni, akkor nem lesz szükség méhátültetésre ? vélekedik bizakodóan.

Dr. Kaáli Géza professzor, a Kaáli Intézet alapítója ? húsz év alatt százezer embrióbeültetést hajtottak végre ? nem érti, miért nem a nőrokonok hordják ki az előre megtermékenyített embriót.

? Egyszerűbb volna, hiszen túl sok szempontnak kell megfelelnie ahhoz, hogy egy nő donor méhvel átélhesse a várandósság és a szülés csodáját. A lombikbébi-eljárással létrehozott embrióknak meg kell tapadniuk az idegen méhben, amit a nő szervezetének nem szabad kilöknie. Az ehhez kapott gyógyszer esetleges mellékhatásaival és magával a kihordással is meg kell birkóznia a kismamának. A kísérleti stádiumban lévő beavatkozásban nem egy anya donorként segítette a családtagját. Elméletileg egy ötven feletti nő méhe is tágulhat annyira, ami a kihordást és a szülést segíti, de a meddőségkezelés területén nincs ilyen tapasztalat. Márpedig ha valahol komplikáció merül fel a folyamatban, sajnos nagy eséllyel az embrióiról, esetleg még a beültetett anyaméhről is kénytelen lemondani a kismama. Több hasonló külföldi próbálkozás történt, ám az áttörés eddig sajnos elmaradt. Ha a mostani beavatkozások sikeresek lesznek, új lehetőség nyílik a kihordás és a szüléssel járó anyai örömök átélésére, de hangsúlyozom, világszinten is csak viszonylag kevés meddő nőnek nyújthat reményt ? szögezi le a szakember.

Hozzászólások: