Ezt érdemes tudni a viszketésről

A viszketés testünk figyelmeztető jelzése, kísérő tünete a legkülönfélébb bőrbetegségeknek vagy mélyebben rejlő, belgyógyászati betegségeknek, de okozhatja gyógyszer is. Aki soha nem tapasztalta, nem értheti, milyen kínokat élnek át az érintettek.  Ha vakarjuk, csak rövid ideig könnyebbülünk meg, hosszú távon inkább csak rontunk a helyzeten. 

A viszketést orvosi szaknyelven pruritusznak nevezik. Bőrünk sajátos érzete, amely reflexszerűen vakarózást vált ki. Ingerületvivő anyag (hisztamin) szabadul fel az ún. hízósejtekből. A hisztamin ingerli a bőr bizonyos érzékelő végkészülékeit (receptorait), amit viszketésként érzékelünk. Kémiai anyagok, bizonyos élelmiszerek, pollenek vagy fizikai ingerek, pl. meleg, hideg, nyomás hatására is felszabadulhat hisztamin. Az általa kiváltott inger a gerincvelő közvetítésével az agyhoz jut, ahol tudatosul és megjelenik a vakarás iránti késztetés.

Az egészséges ember olykor-olykori viszketése ártalmatlan. A rövid ideig tartó, akut viszketés általában idegen hatásra figyelmeztet: rovarok jelenlétére, parazitákra vagy növényi részekre, amelyeket vakarással eltávolíthatunk. A hosszabb ideje fennálló viszketés ellenben betegség tünete lehet.

Ne vakarjuk!

A viszketés és az azt követő vakarózási reflex, amelyet tudatosan nem tudunk elnyomni, ördögi kört hoz létre. A vakarás ugyan rövid távon segít, ugyanis az általa kiváltott fájdalom elfedi a viszketést, azonban károsítja a bőrt és még több hisztamin felszabadulását idézi elő. Ha mechanikus “segédeszközökkel” vakarózunk (pl. kefe, hegyes, éles tárgyak), apró bőrsérüléseket okozhatunk magunknak, amelyek hatására a bőr még erősebben fog viszketni. Egyeseknél apró csomócskák (prurigo nodularis), illetve egyéb bőrelváltozások alakulhatnak ki, amelyek eredménye a krónikus, szinte kezelhetetlen viszketés.

Mivel a vakarózás reflex, nagyon nehéz ellenállni a késztetésnek. Néhány esetben segíthet, ha a páciens rövidre vágja a körmét vagy kesztyűt visel. Az is megoldás lehet, ha az ingert nem magunkon vezetjük le, hanem az ágytakarón, párnán vagy más “vakarható” tárgyon. A vakarásnál jobb, ha a bőrt hűsítő hatású géllel, krémmel, folyadékokkal kezeljük.

A citrusfélék inkább ártanak

A viszketés jellemző egy sor betegségre, pl. a neurodermitiszre, a száraz bőrre, a visszerek gyengeségére, a csalánkiütésre és a bőr nyirokcsomóinak daganataira. Az alacsony viszketési ingerküszöbre jelentős hatással van a psziché is. Tudat alatti konfliktusok és más pszichés problémák jelentősen fokozhatják a már fennálló bőrbetegséggel járó viszketési érzékenységet, de akár önállóan, egyéb kórok hiányában is kiválthatnak viszketést és kényszeres vakarózást.

A kiszáradás is viszketést okoz

Akkor is viszkethet a bőr, ha nem látszik rajta semmilyen elváltozás. Gyakran időskori viszketéssel (ruritus senilis) áll szemben az orvos, amely, mint neve is mutatja, az idősebb korosztályra jellemző, akik hajlamosak a kelleténél kevesebb folyadékot inni. Ezáltal bőrük kiszárad és viszketni kezd.

A bőrelváltozás nélkül kialakuló viszketés hátterében számos egyéb ok állhat: anyagcsere-betegségek, pl. cukorbetegség, vashiány, vitaminhiány, máj- és vesebetegségek, a pajzsmirigy betegségei és rosszindulatú daganatok. Különböző fertőzések (pl. helicobacter pylori, HIV stb.) szintén okozhatnak testszerte viszketést.

Ráadásul számos gyógyszerről (vérnyomáscsökkentők, ACE-gátlók, béta-blokkolók, cukorbetegség elleni gyógyszerek, hormonkészítmények, vízhajtók, antibiotikumok és még egy sor egyéb gyógyszer) tudjuk, hogy okozhatnak viszketést.

Az alapbetegség kezelése vagy a gyógyszer esetleges változtatása mellett az alábbi módokon védekezhetünk a viszketés ellen:

• Gondoskodjunk megfelelő mennyiségű folyadékról (víz, herbateák); akinek szíve és veséje egészséges, naponta igyon meg 2-3 liter folyadékot.
• A zabszalmás fürdő és az iszapos ülőfürdők főként az altesti viszketéseket enyhítik
• Viszketést csökkentő ülőfürdők.
• Bőrápoláshoz vegyünk megfelelő gyógyszertári krémeket (hűsítő gél). A rázókeverékek, oldatok sok vizet tartalmaznak, ami kiszárítja a bőrt.
• Felhelyezhetünk hűsítő borogatásokat is. Léteznek helyi érzéstelenítőt és mentolt tartalmazó krémek, amelyek rövid ideig enyhülést hoznak.

Ha legfeljebb négy hét múlva ezekkel az eljárásokkal nem javul az állapot, a tünet mélyebb okai után kell kutatnunk. Előfordul, hogy a viszketés egy-egy betegség kitörése előtt jelentkezik.

Az ép bőrön megjelenő viszketést megkülönböztetjük a gyulladt bőrön megjelenő viszketéstől. Utóbbi hátterében a legkülönfélébb bőrbetegségek állhatnak, pl. neurodermitisz, csalánkiütés, pikkelysömör, fényallergia, fertőzések, paraziták. Ezekben ez esetekben mindenekelőtt az alapbetegséget kell kezelni. Ha az általános csillapító eljárások hatástalannak bizonyulnak, makacs viszketés eseteiben meg lehet próbálni akupunktúrával kezelni a tünetet. Különösen a nemi szervek és a far tájékán jelentkező viszketések reagálnak jól akupunktúrára, hacsak nem gombásodás vagy férgesség a kiváltó ok. (Pontok: hólyag 31, gyomor 36, máj 8 és 9, tüdő 7).

A citrusfélék és a fűszerek ronthatnak a helyzeten

A táplálkozás nagy szerepet játszhat a viszketés kialakulásában és erősödésében. Különösen az allergiások és a neurodermitiszben szenvedők reagálnak állapotromlással, ha citrusgyümölcsöket (narancs, mandarin, grépfrút, citrom) esznek. Általában egyénre szabottan kell kialakítani a diétát, és figyelni kell a fűszerekre is, mert sokan ezeket is nehezen tolerálják. A hisztamin-intolerancia (sajtok, bor!) is erős viszketést okozhat.

Hidroterápia, ülőfürdők

Egyszerűen kivitelezhető kezelés mindenfajta viszketés esetében: langyos ülőfürdők a következő adalékokkal: tejsavó, búzacsíra, olaj (olíva), ichtiol, kén. Ezeket a kezeléseket legfeljebb háromnaponta szabad végezni, még jobb, ha hetente csak egyszer folyamodunk hozzájuk. A fürdővíz 35 °C-nál ne legyen melegebb, a fürdő 10-20 percig tartson.

A csomós sömör kezelésében hatásosnak bizonyult a csípős paprika hatóanyaga, a kapszaicin

Enyhe viszketéscsillapító hatású fürdővízadalékok a tölgyfakéreg, a fenyőtűkátrány, az ibolyagyökér, a diólevél és a zabszalma. A fürdő után a bőrt nem szabad dörzsölni, csak itassuk le róla a vizet! A langyos, ecetes vizes lemosások szintén enyhíthetik a viszketést. A zabszalmás fürdő és az iszapos ülőfürdők főként az altesti viszketéseket enyhítik.

Pepperóni, aktív szén, UV-fény

Ahány ok, annyiféle kezelés. Az úgynevezett csomós sömör (lichen ruber planus) kezelésében igen hatásosnak bizonyult a csípős paprika hatóanyaga, a kapszaicin, amelyet krémbe kevernek. A krémet a gyógyszertárban készítik el. Ha a viszketést veseelégtelenség okozza, aktív szenet adnak. Olykor az acetil-szalicilsav is hatásos.

A legsúlyosabb esetekben, amikor a tünet minden egyéb kezelésnek ellenáll, megkísérelhetjük a triciklikus, depresszióellenes gyógyszerek adását. Ezek a gyógyszerek a csillapíthatatlan viszketést is képesek megszüntetni. Speciális bőrgyógyászati centrumokban ibolyántúli fénnyel végeznek kezelést, amivel nem csak az alapbetegséget enyhítik, de a kínzó viszketést is képesek megszüntetni. Megjegyzendő, hogy az évek óta fennálló viszketés eseteiben gyakran a kiváltó okot sem tudják felfedezni.

A kivezetés, méregtelenítés jelentősége

A természetgyógyászatban fontos posztulátum, hogy a bőrön keresztül sok méreganyag képes eltávozni a szervezetből. Éppen ezért a bőrbetegségeket belülről is kezelni kell. A viszketés természetgyógyászati kezelése mindig az alapbetegségtől függ. A már említett eljárások (fürdők, gyógynövények és fényterápia, akupunktúra) mellett számos egyéb alternatív eljárás szóba jöhet, mint pl. a sajátvér-injekció, a rendterápia, a homeopátia, a gyógyböjt és részben a kivezető jellegű eljárások: Aschner-módszer, pl. száraz köpölyözés időskori viszketés esetében. Kórképtől függően fontos a bélszanálás is.

Általános, viszketést csillapító eljárások:

• Kerüljünk mindent, ami kiszárítja bőrünket: száraz klíma, melegítés (szauna), alkoholos borogatás, jeges pakolások és gyakori fürdés.

• Kerüljük az irritáló anyagokat (kamillás, teafaolajos borogatások vagy a rivanol nevű hatóanyag).

• Kerüljük a stresszt és az izgalmakat.

• Használjunk enyhe, nem lúgos hatású, zsíros fürdőolajokat, szappanokat.

• Csak langyos vízzel mosakodjunk és fürödjünk, legfeljebb 10-20 percig. Zuhanyozás, fürdés után azonnal krémezzük be a bőrt, használjunk jó minőségű testápolót.

• Viseljünk megfelelő, szellős, pamutból készült ruházatot, kerüljük a műszálas textíliákat és a gyapjút.

• Allergiásoknak: igyekezzünk minimálisra csökkenteni a házi port és a poratkák számát.

• Használjunk viszketést csillapító hatóanyagokat: kámforos, mentolos hatóanyagokat.

• Tudatosan, odafigyelve szakítsuk meg a viszketés és vakarózás ördögi körét, pl. egy langyos vizes ruhadarab felhelyezésével és enyhe nyomogatásával. A vakarózás „megtiltása” hasztalan. Helyesebb, ha eltereli figyelmét.

• Sajátítsunk el lazítási módszereket (meditáció, autogén tréning), amelyekkel csökkenthető a stressz.