Netbulvár

Hürrem szultána élete

Válide Hürrem szultána (születési nevén: Aleksandra Anastasia Lisowska, Európában gyakran Rokszolána vagyis ?Ruténiai? néven emlegették; Rohatin, ?1500 ? Isztambul, 1558. április 15. vagy 18.), I. Szulejmán szultán felesége, de facto társuralkodója, II. Szelim szultán anyja. Hürrem több mint harminc évig játszott szerepet az oszmán történelemben. Szulejmánnak államügyekben is tanácsadója volt, emellett öt fiút és egy leányt szült neki.

Rajta kívül az Oszmán Birodalomban csak egy szláv származású szultána uralkodott, Turhan Hatice. Vele ért véget a Hürrem által elindított, mintegy 130 éves korszak: a nők szultanátusa.

Korai élete

A modern információk között nem esik szó a szultána gyermekkoráról, kivéve az ruszin származásáról. Míg az ukrán és lengyel legendák és források magasztalják Roxolana szépségét, amivel meghódította a Szultánt, a velencei diplomaták jelentései azt állítják, hogy nem volt különösen szép és meglehetősen alacsony, kecses, elegáns, és szerény nőként jellemezték. Valószínűleg egy ortodox pap lányaként jött világra. Családját a tatárok megölték, mikor megtámadták a falujukat. Hürremet elfogták, és több rabszolgapiacra került. Majd végül az egyik piacon vették meg, és így kerülhetett az oszmán hárembe.

Élete a háremben

1520-ban elfogták, és hajón Isztambulba vitték rabszolgának, ahol Szulejmán háremébe került. Itt kapta a Hürrem(?Vidám?) nevet, magától a szultántól. A szultán minden szabad percét nála töltötte, a legtitkosabb terveit is vele beszélte meg, lakosztályából titkos átjáró vezetett Alexandra lakrészébe. Szulejmán az ő kedvéért fényűző módon átépíttette a Topkap? palotát. Hürrem végül nemcsak Szulejmán kedvenc ágyasává lett, de a szultán feleségül is vette, ami ritka dolognak számított. Házasságkötésükkor (melynek pontos dátuma ismeretlen) a nép szinte fellázadt Hürrem ellen, kígyónak és orosz boszorkánynak hívták. (Halála után többen is megátkozták.) Vetélytársával, a trónörökösMusztafa anyjával, Mahidevrannal számtalan alkalommal került összetűzésbe. Egyes források szerint többször fizikai bántalmazásra is sor került kettejük közt. A szultán Mahidevrant megfosztotta lakrészétől, és az ágyasokhoz száműzte. Ez nagyon enyhe büntetésnek számított, ugyanis ilyen esetekben bevett szokás volt a megunt asszonyt bőrzsákba varrni, majd a tengerbe vetni. A szultán anyja, haláláig Mahidevrant és fiát, Musztafát támogatta, de eredménytelenül.

Hatalomra jutása

1534. március 19-én elhunyt anyósa, Hafsa szultána. Ezáltal mint az uralkodó felesége, ő vette át a helyét mint Valide szultána. Mivel Hürrem Szulejmán előtt hunyt el, így anyai jogán nem kerülhetett a Topkap? élére.

Intrikái

Saját és gyermekei útját egyengető ambíciói miatt nem egy ember vesztette el vagyonát, pozícióját vagy életét. Hatalma Musztafa herceg megöletésekor teljesedett ki igazán. Rüsztem pasával, egyik leghűbb szolgálójával, a birodalom nagyvezírével sikerült elérniük, hogy árulással vádolják meg a trónörökös Musztafát. Ezt követően a szultán csatába hívta, ahol hagyományos oszmán módon (selyemzsinórral való megfojtás) kivégezték.

Hürrem évekig tartó viszályban győzte le Pargali Ibrahim pasát, aki a szultán gyermekkori barátja, nagyvezíre és legfőbb tanácsadója volt. Ibrahim számtalanszor lehetőséget kapott az uralkodótól arra, hogy elhagyja Isztambult, de ő saját felelősségére maradt. 1536 március idusán a szultán a Topkap? palotába hívatta Ibrahimot, majd korábbi ígérete ellenére (miszerint nem fogja megöletni), elküldte a selyemzsinórt neki.Hürrem politikai játszadozásainak esett áldozatul továbbá Kara Ahmed pasa nagyvezír is.Hürrem politikai befolyását mutatja, hogy Szulejmán – nyilván felesége származása révén (Ruténia akkorLengyelországhoz tartozott) – szorosabbra fűzte kapcsolatait a lengyel királlyal, ki e helyzetet a Habsburgok és az orosz cár ellen kamatoztathatta, illetőleg a törökök a lengyelekkel is sakkban tartották a gyakran ingadozó hűbéresmoldvai fejedelmeket. A lengyel királlyal maga Hürrem is levelezett.

Jótékonykodása

Idősödve, a csapásoktól megtörve már meglátta a szenvedőket, többet törődött a szegényekkel: számukra ingyenkonyhát, kórházat, iskolát, fürdőt építtetett Isztambulban és vidéken is.

Gyermekei

• Mehmed (1521?1543)
• Mihrimah (1522. március 21. ? 1578. október 25.) (Egyetlen leánya, örököse, segítője.)
• Abdullah (1523?1524)
• Szelim (Szelim) (1524. május 28 ? 1574. december 12.) (Szulejmán örököse)
• Bajazid (1525?1561) (Kedvenc fia.)
• Dzsahángir (1532 márc.- 1553. augusztus 28.)

Halála

Hürrem feltehetően maláriában halt meg 1558-ban. Szulejmán élete végéig gyászolta.

Hürremet a Szulejmán-mecsetben helyezték örök nyugalomra, férje mellett. A szultán külön óhajára később Mihrimah szultánát is itt temették el.

Emlékezete

• Hürremet mindig is jól ismerték mind Törökországban, mind Európában, így sok művészt megihletett. Hürrem számtalan nyugati művész festményén szerepel, többször Szulejmán társaságában, de alakja megjelenik a zeneművészetben: többek közt Joseph Haydn 63. szimfóniájában, operákban (pl.: Denys Sichynsky által), balett művekben, valamint számos novellában (főleg az ukrán, de azon kívül a német, angol és francia irodalomban).

• 2007-ben a mariupol-i muszlimok mecsetet építettek Roxolána tiszteletére.

• Hürrem többször megjelenik a filmművészetben: dokumentumfilmekben, mozifilmekben, sorozatokban.

• A világszerte népszerű Szulejmán (Muhteşem Yüzy?l) című televíziós sorozat első 3 évadjában a török-német származású Meryem Uzerli, majd a 4. évadban a török Vahide Perçin alakította a nagy szultánát.

• Zrínyi Miklós a Szigeti veszedelem c. művében “Roxa” néven emlegeti: