Netbulvár

IGAZI MESE: A FÉRFI MEGPILLANTJA RÉGI SZERELMÉT, AMINT KEDVENC KÁVÉZÓJUKBAN ÜL. AMI EZUTÁN KÖVETKEZIK, ATTÓL KÖNNYEK SZÖKNEK A SZEMEDBE!

A nő egyedül ült az asztal mellett. A férfi belépett a kávézóba, hogy egy csésze feketét igyon. Amikor hátrafordult, meglátta volt szerelmét, a nő is éppen abban a pillanatban nézett a szemébe. Rengeteg közös emlék tört fel belőlük, sok nevetés, meghitt pillanatok, hihetetlen kalandok, hosszú beszélgetések, és a végén a veszekedések, majd a szakítás. 

A férfi összeszedve a bátorságát, odament a nőhöz, és leült mellé. Nem tudta, hogy mit mondjon, két hónapja szakítottak, és senki sem tudott a másikról semmit.

Majd a férfi megszólalt:

? Hogy vagy?

? Jól! Hát te?

? Én is. Ami volt, elmúlt.

? Igen, remélem jobb életed lesz?

? Az életem már nem olyan, mint régen.

? Jobb lett? ? kérdezte a lány némi szarkazmussal.

? Sértegetni akarsz?

? Eszem ágában sem volt!

? Akkor miért mondtad így? ? kérdezte a férfi kissé idegesen.

? Mert azt gondoltam, hogy nem voltál boldog mellettem. Csak annyit akartam, hogy ne érezz fájdalmat, és megnyugodjál.

? Azt hiszed, hogy most boldog vagyok?

? Nem tudom.

? Te boldog vagy? ? érdeklődött a férfi.

A nő a csésze kávéra meredt.

? Igyekszem az lenni?

? Találkoztál valakivel?

? Most fontos ez?

? Csak válaszolj?

? Meg vagyok győződve, hogy neked sincs senkid?

? Hogy vagy ennyire biztos ebben?

? Örülök neked, csak hogy tudd!

? Most néz a szemembe, és mond azt, hogy örülsz annak, hogy van valakim.

? Nem kell semmit sem bizonygatnom neked.

? De igen, kell. Bizonyítsd be, hogy már nem szeretsz!

? Én? én?nem szeretlek!

? Mond azt, hogy nem hiányoztam az elmúlt két hónapban.

? Egy percig sem gondoltam arra, hogy jó lenne, ha mellettem lennél (a nő szeme megtelt könnyel).

A férfi letörölte a könnycseppet.

? Ez mindent elárul ? mondta.

? Mit akarsz ezzel mondani? ? csattant fel a nő.

? Ismerlek, és tudom, hogy még szeretsz, és nagyon hiányoztam?

? Akkor miért nem hívtál fel?

? Mert elmentél, és elhagytál!

? Elmentem, mert azt mondtad, hogy megnehezítem az életed, és szenvedést okozok neked!

? Szörnyen ideges voltam, mikor ezt mondtam. Arról nem szóltam, hogy amióta ismerlek, jobb ember lettem? Azt nem mondtam, hogy a legboldogabb emberré tettél? Azt mondtam, hogy minden egyes percet imádtam, amit együtt töltöttünk? Hogy örökre veled szeretnék lenni?

? Igen, mondtad. Sajnálom, hogy szakítottam egy olyan mondatért, amit akkor mondtál, mikor nagyon ideges voltál.

A férfi ezután megfogta a nő kezét és azt mondta:

? Sajnálom, hogy olyat mondtam neked, hogy nem tettem semmit, hogy megállítsalak, hogy nem kerestelek az elmúlt két hónapban. És sajnálom, hogy az egész életedet ezzel az őrülttel kell majd leélned.

? Micsoda???

? Legyél a feleségem! Ebben a két hónapban rájöttem arra, hogy nélküled senki vagyok. Sosem akarlak többé elveszíteni. Hozzám jössz?

? Igen, igen! ? törölte meg a könnyes szemét a nő.