A kínai biológiai óra megmutatja melyik szerved nem működik jól
A képen látható kínai biológiai óra a test folyamatos energiaáramlását vizsgálja és segít megerősíteni azt a tényt, ha bármelyik szervünkkel van valamilyen probléma. Nagyon egyszerű a betegség meghatározása ezzel a módszerrel!
A testünkben a legfontosabb energia-útvonalak, meridiánok az emésztő-, az ideg-, a keringési- és a nyirokrendszeren keresztül haladnak át. Az érhálózat mentén alakul ki ez a bonyolult energiahálózat, ahol tehát nem csak a tápanyagokban gazdag vér kering, hanem az életenergia is.
Összesen 12 ilyen meridián van az emberi szervezetben, és mindegyik egy létfontosságú szervhez kapcsolódik. Ilyen a tüdőkhöz, a vastagbélhez, a gyomorhoz, a léphez, a szívhez és környékéhez, a vékonybélhez, a húgyhólyaghoz, az epehólyaghoz, a vesékhez, a patkóbélhez és a májhoz kapcsolódó energiacsatornák.
A Jin-Jang (yin-yang) elmélet szerint ezek a meridiánok közül 6 tartozik a Jinhez és hat a Janghoz.
A Jin meridiánokhoz tartozó szervek funkciói a tárolás, a tápanyagok feldolgozása, amely révén a test energiához jut. Ez a tüdő, a lép, a szív és annak környéke, a vesék és a máj.
A Jang meridiánokhoz tartozó szervek a kiválasztás, a kiürítés szerepét töltik be. Ezek a szervek a következők: vastagbél, gyomor, vékonybél, húgyhólyag, epehólyag és a patkóbél.
A kínai ősi orvoslás szerint mindegyik szervhez kapcsolódó meridián 24 óra alatt 2 órán keresztül a legerősebb az energiaáramlás, viszont 12 órát követően, 2 órára lassul a tempó.
A kínai orvosok elsőként azt kérdezik meg a pácienstől, hogy a betegség tünetei mikor jelentkeznek. Ez alapján képesek meghatározni, hogy melyik szervvel, testrésszel van gond, ahol vagy alig, vagy nagyon erős energiaáramlás zajlik.
Érdemes tehát megfigyelni, hogy mikor, hány órakor jelentkeznek a tünetek, például fájdalom, fáradtság érzése, stb. Azt is jó, ha feljegyezzük, hogy mikor vagyunk a legenergikusabbak, vagy éjszaka hány órakor szoktunk rendszeresen felébredni, ami szintén valamilyen testrész, szerv működési zavarára utalhat.
Maximális energiaáramlási időszakok
- 1 és 3 óra között: máj (méregtelenítés, izmok, szem)
- 3 és 5 óra között: tüdő (bőr)
- 5 és 7 óra között: vastagbél (feldolgozás, ürítés, szem)
- 7 és 9 óra között: gyomor (nyirokrendszer, emésztés)
- 9 és 11 óra között: lép, hasnyálmirigy (nyirokrendszer, tápanyagok emésztése)
- 11 és 13 óra között: szív (vérkeringés)
- 13 és 15 óra között: vékonybél (emésztés, feldolgozás, artériák)
- 15 és 17 óra között: húgyhólyag (csontok, fogak, ürítés, tisztulási folyamat)
- 17 és 19 óra között: vesék (csontok, fogak, fül, szűrés, ürítés)
- 19 és 21 óra között: szív és környéke (vérerek összehúzódása)
- 21 és 23 óra között: patkóbél (hőszabályozás)
- 23 és 1 óra között: epehólyag (emésztés, izmok szem)
Minimális energiaáramlási időszakok
- 1 és 3 óra között: vékonybél (emésztés, feldolgozás)
- 3 és 5 óra között: húgyhólyag (csontok, fogak, tisztulási folyamat)
- 5 és 7 óra között: vesebetegség (csontok, fogak, fülek, szűrés, ürítés
- 7 és 9 óra között: szív környéke (vérerek összehúzódása)
- 9 és 11 óra között: patkóbél (hőszabályozás)
- 11 és 13 óra között: epehólyag (emésztés, izmok, szem)
- 13 és 15 óra között: máj (méregtelenítés, izmok, szem)
- 15 ás 17 óra között: tüdő (bőr)
- 17 és 19 óra között: vastagbél (feldolgozás, ürítés, bőr)
- 19 és 21 óra között: gyomor (nyirokrendszer, táplálék megemésztése)
- 21 és 23 óra között: lép, hasnyálmirigy (nyirokrendszer, táplálék megemésztése)
- 23 és 1óra között: szív (vérkeringés)
Példa: ha 1 és 3 óra között a máj energiaszintje maximális, akkor a másik oldalon a vékonybél energiaszintje a minimálisra csökkent.
Így tehát egy késő esti falatozás következtében, ha a táplálék nem megfelelően szívódik fel, akkor csökkenteni kell azokat a tevékenységeket, amely az energiacsökkentést eredményezi.