Netbulvár

Legyél velem még ma éjjel. Ígérem, nem szeretek beléd!

Ó, mi nők. Valamilyen okból kifolyólag kiszemelünk valakit, valakit akivel azt hisszük, hogy megtarthatjuk a függetlenségünket, akivel egy, vagy több éjszakát együtt töltünk, aztán majd ha úgy alakul elbúcsúzunk.

Komolyan azt hisszük, hogy ez így lehetséges? Nem.
Annyira naivak vagyunk, hogy tanítani kellene.

Túl vagyunk egy nagy szakításon, a karrierünkre koncentrálunk, vagy csak szimplán nem akarunk senkit beengedni az életünkbe. Mit teszünk? Szeretőkbe menekülünk. Aki mindegy honnan jött, hova tart, ki ő, vagy mi ő, a lényeg, hogy pár órára ott van és kicsit szeret ? a testével legalábbis.

Mondjak valamit? Ez nem működik. Az egyik mindig beleszeret a másikba, egyetlen kivétellel ? a legjobb ha a nevét sem tudod, de  ha mégis, nem kell facebookon csevegni, naponta telefonálgatni és mindent elmondani. Attól a pillanattól kezdve, hogy elkezded várni az üzeneteit, már jelent valamit. Ha meg egyből válaszolsz is, akkor elbúcsúzhatsz attól, hogy azt hiszed, nem érdekel. De érdekel. Mi nők, ha valakit beengedünk az életünkbe elkezdünk ragaszkodni. Ez valamilyen ősi törvény, hogy mi mindenkiben az igazit keressük ? még abban is, akiről tudjuk, hogy esélye sincs. Mindig adni akarunk egy esélyt. Ha furcsa üzeneteket találunk nála, féltékenyek leszünk, ha nem  jelentkezik két napig aggódunk és sorolhatnám.
Kedveskéim, minket az érzelmeink irányítanak, nem a cicijeink.
Szeretnénk mi is olyan erősen és könnyedén felfogni ezeket a dolgokat, mint a fiúk, de ha minden jól van összekapcsolva bennünk, ez szinte lehetetlen.
Tudom, mindenki úgy kezdi, hogy ?ugyan, semmit nem jelent.? Aztán mondd, mennyi idő után fogod beismerni magadnak, hogy márpedig de??? Amikor már minden barátnőd ezt mondja, vagy amikor az ő gondolatával kelsz és fekszel?

Tudatosítsd, hogy ez van ? és ha úgy érzed, hogy ő is benne lenne valami komolyabban, akkor mondd meg neki. Ha nem, akkor meg időben küld el, különben nagyon-nagyon fog fájni.

Hiába született bármiféle egyesség, ígéret közöttetek, hogy ?nem fogok beléd szeretni?  ? ezt nem te döntöd el. Aki része se lesz az életednek, az ad valami olyat, hogyha eltűnne, hiányozna.

Lépni kell ? mindent bevallani, vagy elköszönni. Az ilyen máshogy nem megy. Ha teheted, ne is kezdj bele, mert soha nincs jó vége?