A sport hatásai a magatartásunkra
A sport elsősorban az egyes embereken, vagyis rajtunk keresztül fejti ki hatását, előmozdítva nemcsak egészséges testi fejlődésünket, hanem célszerű keretek között szabályozva, tudatosan irányítva magatartásunkat.
Az edzés személyiségfejlesztő hatása az erkölcs- és magatartásformálásban is megmutatkozik. A sportban nemcsak fogalmakat alkotunk az erkölcsi normákról – mint becsületesség, szabályok betartása, stb. –, hanem a sporttevékenysége közben át is éljük azokat. Lehetőség van tehát arra, hogy a sporttevékenység során egy folyamatban alakuljon az erkölcsi tudat, a meggyőződés, az érzelmi viszonyulás és a magatartás.
A sportos életet élőkre jellemző vidámság és életkedv olyan alapállapot, amelyben az aktivitásra, kezdeményezésre való hajlam növekszik. Felmérésekkel is igazolták, hogy a sportoló középiskolások sokkal fontosabbnak tartják a belső értékeket (például a családot, a barátságot, a lelki békét, a becsületességet és az egészséget), inaktívabb társaiknál.
Depresszió és testmozgás
Szendi Gábornak, a paleolit táplálkozásnak a szakértője szerint a testgyakorlásnak erős hangulatjavító hatásai vannak. Ennek igazolására kísérleteket folytattak. A bizonyított adatok olyan vizsgálatokból erednek, ahol közvetlenül mérték a hangulat javulását a gyakorlat előtti és utáni lelki állapot méréssel, vagy naplót vezettettek a résztvevőkkel.
Ezek elemzéséből kiderült, hogy az edzés napjain a résztvevők kevesebb stresszt észleltek és jobb volt a kedélyállapotuk. Számos más vizsgálat igazolta, hogy akik rendszeres testmozgást végeznek, azok kevésbé depressziósak, kevesebb stresszt élnek át. Például egy 55 000 fős vizsgálatban a rendszeres testedzés alacsonyabb szorongásszinttel és kevesebb depressziós tünettel járt együtt.
A vizsgálatban kiszűrték az életkor és az anyagi helyzet esetleges hatását is, tehát az eredmények nem azt tükrözték vissza, hogy a fiatal és tehetős emberek boldogok, és mellesleg szeretnek sportolni is, hanem minden társadalmi rétegben és életkorban védőhatásúnak bizonyult a rendszeres testedzés.
A mozgás személyiségfejlesztő hatásai gyermekkorban
Bizonyított, hogy a sportolás jótékonyan befolyásolja a gyermek egész neveltetését , és számtalan előnye van, mégpedig a következők:
A sport hozzájárul a gyermek általános fizikai, szellemi és érzelmi fejlődéséhez. Fejleszti a testtudatosságát. Javítja az önbecsülését. A versenyek hozzászoktatják a győzelem és a kudarc élményéhez. A csapatsportok fejlesztik az együttműködési hajlamot.
Pozitívan befolyásolja a tanulmányi eredményt. Konkrét, világos célokat állít a gyermek elé. Javítja a koncentrálóképességet. Megismerteti a gyermeket a sebességgel, a távolsággal, a mélység, az erő és a lendület, valamint a sportszerű magatartás fogalmával, így fejleszti az elvont gondolkodást.
Öntudatosságra nevel. Meggátolja az előítéletek kialakulását. Egy sportág rendszeres űzése a gyermekeknek segít a kommunikációs készség fejlesztésében.
A gyermek megtanulja kimondani mit érez és mire van szüksége, valamint könnyebben alkalmazkodik a társaságban.
A fentiekből láthatjuk, az edzésnek nem csak a fizikumunkra van hatása, hanem a lelkünk is kivirágzik tőle. Teljesen egyetérthetünk azzal a híres szólásmondással, hogy ép testben ép lélek! Sohasem késő nekifogni! Ha eddig nem tettük, kezdjük el most! A fő, hogy nem kell hirtelen beleugranunk, lassan kezdjük el és fokozatosan haladjunk, hogy kitartóak tudjunk maradni! A legfontosabb, hogy éljünk aktívan, de korunknak mindig a megfelelő szintű aktivitással, és a boldogító élmények nem maradnak el!