Szulejmán szerencsenapja
A mohácsi csata megnyerése egyben Szulejmán szultán szerencsenapja is lett. Augusztus 29-e Szulejmánnak és a török hadseregnek számos győzelmet hozott. A törökök erre a napra ma is úgy emlékeznek, mint a diadalok, győzelmek napjaira, a szultán nagy sikereket elérő szerencsenapjára Magyarországon, vagy mint egy talizmánra.
Sajnos a magyar történelem számára az augusztus 29-i dátumokat fekete napoknak tekintjük. Nézzük Szulejmán augusztus 29-i szerencsesorozatát Magyarországon.
- 1521 augusztus 29. – Hosszú, súlyos ostrom után Nándorfehérvár elesett. Ezzel megnyílt az út Magyarország felé.
- 1526. augusztus 29. – A véres mohácsi-csata, ahol a magyarok veresége az önálló magyar államiságot is megrendítette. Ekkor esett el hazánk vezető rétegének színe-java élén II. Lajos magyar királlyal.
- 1532. augusztus 29. ? Hosszú veszteséges ostrom után Jurisics Miklós tárgyalások útján Kőszeget névlegesen átadta Szulejmán hadainak.
- 1541. augusztus 29. – A Buda alatt táborozó Szulejmán janicsárjai harc nélkül, csellel bevették Budát.
Ezzel megszűnt az önálló magyar királyság, az ország három részre szakadt. Egy bő héttel elcsúszott Szigetvár ostroma, mert 1566. augusztus 29 helyett, csak 1566. szeptember 8-ra sikerült bevennie a töröknek. Zrínyi Miklós kirohanásával, török győzelemmel befejeződött Szigetvár ostroma, ami Szulejmán számra már nem volt szerencsenap csak a török hadseregnek, hiszen a szultán néhány nappal a győzelem előtt meghalt. Szulejmán halálával a szerencsesorozat nem ért véget, mert:
- 1602. augusztus 29-én – a török janicsárok visszafoglalták a keresztény seregek által a tizenöt éves háború során elfoglalt Székesfehérvárt.
- 1660. augusztus 29-e – Többszöri sikertelen ostrom után ekkor sikerült a török seregeknek elfoglalni Nagyváradot, mellyel Erdély kulcsa a kezükbe került.
A törököknek Magyarországon hat győztes csatájuk is augusztus 29-hez köthető, ami miatt ezt a napot Szulejmán szerencsenapjának is hívják a török hagyomány szerint.